KIKELET (MÁRCIUS) HAVA 2.-ÁN…
Arany Jánost köszöntjük a szülinapján
Családi kör költeményével… a tizedik gyermeket…
Arany János : Családi kör – Oszter Sándor szavalatában
Szülei féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc idősebb testvére közül már nyolcat előtte elvesztettek… Így Arany számára ez a nagycsaládi idill soha meg nem adatott…
Arany János : Családi kör – Mensáros László szavalatában
Arany János nagy Bihar vármegyénk (ma Románia megszállása alatt álló) Nagyszalonta községében született 1817 március 2.-án.
Édesapja, Arany György családja még Bocskaitól kapta a nemességet, a hajdúk letelepítésekor.
Arany János születésekor a szülei már nem voltak ifjak. Mindenben körülrajongták a kései ajándék-gyermeküket, aki szüleitől tanult írni-olvasni is, és apjától hallott először a hajdúság mondáiból.
A veretes régi magyar nyelv annyira mélyen ivódott az érzékeibe, hogy később is mindvégig idegenkedett a (neolog) nyelvújítástól…
Szalontán csodagyerekként cseperedett… a kis „hallgati ember”…
Arany János (Barabás Miklós festményén, 1848-ban)
Arany nevezetes volt arról, hogy a magyar nyelv egyik legnagyobb ösmerőjeként páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt…
„Családi kör” költeményével köszöntjük ma a tizedik Arany-gyermeket…
Ajánlott olvasmány: Arany János gyermek- és ifjúkora
1848-ban Barabás Miklós lithográfiáján
Sz.
